A Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja: Mit Jelent ManapsÁG A Kommunista DiktatÚRÁK ÁLdozatainak EmlÉKnapja? - Hírek : Budafok-Tétény
- Mit jelent manapság a Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja? - Hírek : Budafok-Tétény
- Index - Belföld - A kommunizmus a politikai ellenfelek között is konszenzust teremt
Felfoghatatlanul sok volt az áldozat. Százmillióra becsülik a kommunista diktatúra áldozatainak számát világszerte, Közép-Európában a halálos áldozatok száma elérheti az egymillió főt is, hazánkban is százezrek vesztették életüket. Kutatók szerint több mint 70 ezer embert börtönöztek be politikai okoknál fogva Magyarországon 1945 és 1989 között, és az 1956-os megtorlás áldozataival együtt több mint 700 embert végeztek ki. A front átvonulása után százezerszámra hurcolták el a munkaképes korú embereket a Gulágra, ahol embertelen körülmények között kényszerítették őket rabszolgamunkára. Hazai történészek mintegy 600 ezerre becsülik a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt magyarok számát, akik közül kb. minden harmadik, azaz 200 ezer ember vesztette életét. Manapság még sokkal aktuálisabb emlékeznünk és emlékeztetnünk a kommunizmus rémtetteire. Az emlékezés tisztelgés az ártatlanul meghurcoltak és meggyilkoltak előtt. De az áldozatokra akkor emlékezünk méltán, ha közben arra is nagyon vigyázunk, hogy ne éledjen újra az a gondolkodás, ami megölte őket.
Mit jelent manapság a Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja? - Hírek : Budafok-Tétény
– Mi a jelentősége ennek az emléknapnak? Németh Zsolt, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke: – Február 25-e a Kommunizmus áldozatainak emléknapja, amiről 2001 óta mind az Országgyűlésben, mind pedig az ország középiskoláiban megemlékezünk. Hogy megértsük, miért fontos és mi a jelentősége ennek az emléknapnak, fel kell idéznünk egy kicsit a múltat. 1947-ben ezen a napon hurcolták el jogtalanul Kovács Béla országgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, mentelmi jogától megfosztva a Szovjetunióba, ahol kilenc éven át raboskodott börtönökben és munkatáborokban, majd szabadon engedése után pár évvel 1959-ben, 51 évesen meghalt. Letartóztatása szimbolikus dátum, mivel a totális diktatúra kezdetét fűzzük ehhez a naphoz. A politikus letartóztatása annak a tudatos, eltervezett politikai folyamatnak volt a végállomása, mely során a kommunista párt az egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Szimbolikusan ezzel vette kezdetét a csaknem ötvenéves folyamat, melyben a kommunista párt szisztematikusan kiirtotta a társadalom azon tagjait, akik bármilyen kritikával illették a rendszert, netán ellenszegültek annak.
Az emléknap tehát figyelmeztetés és emlékezés egy sötét korszak történéseire. Molnár Gyula, az MSZP országgyűlési képviselője: – Minden emléknap az áldozatok iránt érzett tisztelet kifejezése, és az utókor számára erős figyelmeztetés, hogy vegyük figyelembe a történelmi tapasztalatot, tanuljunk a korábbi generációk hibáiból. Nekünk, akik életünk egy szakaszát annak a rendszernek a hanyatló ágában éltük le, fokozottan kell figyelmeztetnünk a polgárokat mindazon jelekre, amelyek elmosni, elfedni akarnák a hatalom nevében, valamilyen magasabb eszme érdekében elkövetett bűnöket. – A kerületben is voltak áldozatai a diktatúrának, mit jelent Budafok-Téténynek az emléknap? Németh Zsolt: – Kerületünk vezetése fontosnak tartja, hogy mióta emléknappá nyilvánították 2000-ben február 25-ét, azóta minden évben méltóképpen emlékezzünk a kommunista diktatúrák áldozataira. Büszke vagyok arra, hogy kerületünkben áll az ország egyik legszebb '56-os emlékműve. Kerületünkben hagyománya van a "rendhagyó történelemórának", aminek keretében a kerület 11. és 12. osztályos középiskolásai a Klauzál Házban vesznek részt egy olyan nem szokványos történelemórán, amin más megvilágításból, más szemmel nézhetnek egy adott történelmi helyzetre, eseményre.
Az Országház közelében álló bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel. " A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit, és biztosítani, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg " – írta Milan Kundera cseh író. A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata, de az áldozatok számát megbízható adatok híján csak becsülni lehet. Az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve levéltári kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. A világ több pontján – Prágától Budapesten át Washingtonig – állítottak már emlékművet a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak. Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót, ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban.
Ma, február 25-én van a kommunizmus áldozatainak az emléknapja. Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát a világon. Magyarországon is százezrek vesztették életüket, és ennél is többen voltak azok, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. Kelet- Közép- Európában elsőként a magyar Országgyűlés döntött arról, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatát követően 2001-ben emlékeztek meg először az áldozatokról. Azóta minden évben február 25-én tartanak országszerte megemlékezéseket. A szovjet hatóságok 1947 február 25-én tartóztatták le jogellenesen, és hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. Közel egy évtizedet töltött börtönökben és munkatáborokban. Ez a nap volt a nyitánya annak a több évtizedes folyamatnak, melynek során – a hazánkban "ideiglenesen" állomásozó szovjet csapatok fenyegető erejére támaszkodva- a kommunisták szisztematikusan eltiporták, megsemmisítették a társadalom azon tagjait, akik bírálták a rendszert, vagy ellenszegültek annak.
A konferencia élőben követhető lesz az alapítvány Youtube-csatornáján. A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Miskolci Egyetem Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel tart csütörtöktől kétnapos nemzetközi tudományos online konferenciát. A rendezvényt Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitja meg. A Rákóczi Szövetség online rendezvényén Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mondja el gondolatait az emléknap jelentőségéről, Nádasdy Borbála, a diktatúra áldozata pedig visszaemlékezését osztja meg. Az összeállításban a Nemzeti Színház színészei – Ács Eszter és Bakos Kiss Gábor - naplórészleteken keresztül idézik fel a diktatúra időszakát. A szövetség emellett megkoszorúzza majd a Nemzeti Vértanúk Emlékművét. (MTI) Nyitókép: Kovács Béla szobra. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
- Index - Belföld - A kommunizmus a politikai ellenfelek között is konszenzust teremt
- Gyerekcipő kisokos: Mekkorát nő a gyerek lába? - cipővásárlási tippek első bálozóknak :)
- Mit egyek ha fogyni akarok
- Haikyuu 2 évad 19 rész | ilcalcioracconta.it
- Így neveld a sárkányodat: Tüzes kis ajándékok teljes film | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu
- 8 osztályos matek felvételi feladatok 2020
- Bolthálózat
- A kommunizmus áldozatainak emléknapja | Gyal.hu
- Mazda pick up eladó használt 2017
- Csontdaráló teljes film magyarul mozicsillag
- Trónok harca 7 évad 5 resa.com
Index - Belföld - A kommunizmus a politikai ellenfelek között is konszenzust teremt
Idén a járvány miatt online zajlik a megemlékezés. Ma van a a kommunizmus áldozatainak emléknapja, melynek apropóján közöljük az MTVA Sajtóarchívumának összeállítását. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ezzel Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban; azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket. Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, és megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelésügyi miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a második Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszatért baranyai szülőfalujába. Erőteljes nyomásra 1958 novemberében hozzájárult ahhoz, hogy a Népfront képviselőjeként az Országgyűlés tagja legyen, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok csak 1989-ben rehabilitálták. Kovács Béla önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, sorsa példája azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon.
Gulyás Gergely: A kommunizmus által okozott szenvedés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vésett mementója. Kádár János beszédet mond a Magyarországra látogató szovjet delegáció tiszteletére 1967. július 9-én. Fotó: V. Malyshev/Sputnik
Áldozatok voltunk mindannyian, azok is, akik a "gulyáskommunizmus" évei alatt születtünk és közvetlen atrocitást ugyan nem szenvedtünk, de megloptak, megcsaltak minket. A kádári valóság önkizsákmányolásba kényszerítette állampolgárait, kizsigerelte a nemzetet, miközben mindent megtett azért, hogy gerincét is megtörje. Az országot kirabolták, eladósították. A Kádár-rendszer utolsó és talán legaljasabb hazugsága az volt, hogy a gazdasági elitje által az országból kilopott vagyon hiányáért a társadalmat tette felelőssé. Azt a társadalmat, amelyik a nagyon visszafogott "jólétért" cserébe feláldozta lelki és testi egészségét, és áldozatáért azt a vállára rakott felelősséget kapta köszönetül, hogy gyermekei és unokái miattuk roskadoznak a mérhetetlen adósság súlya alatt. Őket is a kommunizmus áldozatainak tekinthetjük. Dr. Borvendég Zsuzsanna tudományos munkatárs Történeti Kutatóközpont Magyarságkutató Intézet Országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeznek A keddi emléknapon a központi rendezvények keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban mond beszédet a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
